100 éves képeslapok

Ahogy jövök hazafelé a munkából, útba esik egy utcai könyvárus. Időnkét szétnézek nála, hátha találok valami "nekemvaló", hagyatékból megmaradt régi könyvet. Ma nem a könyvekre lettem figyelmes, hanem felcsipeszezve a pavilonra egy pár régi képeslapra. Szinte fillérekért árulták, meg is tetszett nekem egy pár, ezeket azonnal elhoztam.
Jöhet egy kis művészet? Már mutatom is őket.

Ezt a képet Henry Robert Morland festette
1730-1797.nov.30.
Portréfestő és rézmetsző volt.


A fiúkról szóló kép alkotója Maria Baschkirtseff.
1860.nov.23-1884.okt.31.
Főként párizsi jelenteket festett.


A képen Marie Antoinette látható.
Alkotója Elisabeth Louise Vigée-Lebrun.
1755.ápr.16-1842.márc. 30.


Ennek a képnek a szerzőjét nem tüntették fel.


A képen Mária Anna osztrák főhercegnő látható.

A képeslap hátoldalán van egy bélyegző, amin láthatjuk , hogy 1912-ben adták postára.

Vácrátóti arborétum

Tavaly már egyszer jártunk a Vácrátóti Botanikus kertben. Akkor április volt, kevesebb volt a kerti virág, viszont még működött a régi üvegház. Az üvegházat most újítják fel, de ideiglenesen működik jelenleg egy másik épület a sivatagi növények számára. Készítettem egy albumot, amit a képre klikkelve meg lehet tekinteni.

Vácrátóti arborétum képei

Megmutatom azt is melyik növény tetszett meg a legjobban. Szeretem a sárga növényeket , ez komplett befutó nálam.

Ez egy hatalmas fácska, ami közelebbről így néz ki.

Virágai érdekesen felfelé néznek. A következőket írják róla.

Ördögcsáklyák ( Uncarina)

Madagaszkárról származó, attraktív megjelenésű nemzetség. Több fajukat csak a 90-es években írták le. A leveleket, hajtásokat és a termést is kellemetlen szagú, nehezen lemosható, ragacsos anyag borít, mindemellett termésüket sugárirányban fejlődő, kampóban, vagy szigonyszerű horgokban végződő nyúlványok jellemzik, így nagyobb állatok bundájába tapadva terjesztik a magokat. A bennszülöttek ezeket a terméseket,egérfogásra használják. A szokatlan alakú virágot csak megfelelő szájszervvel rendelkező rovarok képesek beporozni.

Termést nem láttam rajta és megfogtam az ágait de nem éreztem hogy ragacsos lett volna...

Soroksári botanikus kert majdnem látogatása

Kicsit meghosszabbítottam a hétvégét és hétfőn szabadságon maradtam. 16 éve lakom Soroksáron, kb. 4 km távolságra a Soroksári botanikus kerttől, de egyszer sem tudtam eljutni oda, mert a nyitvatartása olyan, hogy hétvégén nem látogatható. Gondoltam itt van végre az alkalom és Gabika lányommal meg jó adag elemózsiával útnak indultunk, azzal a céllal, hogy végre megcsodáljuk ezt a területet is . Picit kedvünket szegte, hogy esőre állt az idő, de oda se neki, létezik esernyő is. A botanikus kertbe érve figyelmeztetett a portán egy férfi, hogy ne térjünk le az útról, mert rengeteg a kullancs. Elindultunk a kerti úton, megcsodáltuk a majdnem nyíló yukkákat.

Még egy darabig tudtunk sétálni és végignéztük a virágzó télálló Opuntia kaktuszokat,


majd még egy szomjas pillangót is sikerült lencsevégre kapnom.


Ezután befellegzett a további séta, mert eszméletlen mennyiségű szúnyogcsapat szállt ránk folyamatosan. A fóliasátornál dolgozó kertésszel sikerült még pár szót váltanom, miközben folyamatosan csapkodtam magamat, szinte groteszk filmbe illő jelenet volt. A lányom nagyon derűsnek találta, jókat kacagott rajtam. A kertész megerősítette, hogyha befújtuk volna magunkat valami szúnyog ellenes szerrel, az sem használt volna semmit.Sajnos hiába jutottam el végre a botanikus kertbe, most sem sikerült végignézni.....Viszont maradandó nyomokat hagyott rajtunk ez a rövid séta is. Hihetetlen mennyiségű csípéssel lettünk gazdagabbak. :-( :-)