2010. március 2., kedd

antikolt táblácskák



Nyáron voltam a Múzeumok majálisa c. rendezvényen amit itt Budapesten tartottak a Nemzeti Múzeum kertjében. Nagyon tetszett, többek között itt ismerkedtem meg a Magyar pékek fejedelmi rendjének rendfőjével személyesen is, akivel közös vonásunk, hogy próbáljuk ápolni a régen élt pékek és sütőiparosok emlékét. De nem csak barátkoztam, hanem körbejártam az árusokat is. Vettem több apróságot, köztük a szobaajtókra kis táblácskákat amiket most megmutatok.



A hétvégén kerültek fel a hálószobánkban a könyvespolcok a falra és kipakolásztam a hatalmas gardróbból a régi könyveimet, hogy méltó helyükre végre felkerülhessenek. Ahogy pakolásztam akkor kerültek a táblácskák a kezembe, úgy látszik mikor megvettem, elnyelte utána a hatalmas szekrény. De a lényeg hogy újra megvannak, pár nap múlva végre felkerülnek majd az ajtókra is.
Aki esetleg szívesen venne ilyesmit az interneten megtalálható a készítő is.



4 megjegyzés:

3Gracia írta...

Abból a Diliházasból szerintem mi is rendelünk egyet : )! Különben annyira jó, amikor az ember elveszettnek hitt kincseket (főleg ilyen szépeket) megtalál!

csakBea írta...

Mindig nézem, mit olvasol éppen. Én is gyorsan olvasok, de te valami gyorsolvasó versenyt nyertél az biztos!

Pepi írta...

Az a helyzet Bea, hogy naponta kb. 3 órát utazom a munkahelyemre és vissza. Nem kocsival járok, hanem villamossal, metróval és busszal. Ilyenkor olvasok általában. Itthon egy csepp időm sincs sajnos az olvasásra, de a hosszú utak így gyorsabban leperegnek.

csakBea írta...

Így már értem. Másképp nem is lehetne kibírni ezt a hosszú utat. Én sajnos nem tudnék így olvasni, mert ha egy járművön lefelé nézek, rögtön tengeri beteg leszek.

Kerti szerszám keretben

Itt az ősz és a kertben nyaralt szobanövényeket pakolászom befelé a teleltetőbe. Itt tartom azokat a  tárgyaimat is amik felújításra várna...