Mai napom gyermekversbe foglalva

Ha megengeditek a mai napomat 2 rövidke versbe szedve mondom el. Ezek a versek gyermekkorom kedvenc könyvéből valók, melynek címe:

Kádár András - Nem is fáj



Ezt a könyvet antikváriumban meglehet szerezni, ajánlom teljes szívemből minden kisgyermeknek, akik betegek lesznek és kórházba kell menniük.

Szóval:

"Beteg vagyok, csoda rossz a kedvem;
Sajnálom magam, hogy beteg lettem.
Nincsen este, mégis ágyba tettek,
Jólesik most pihennem egy cseppet.




Gondolom , egy foltos kiskutyának
Hogyha, mondjuk, kutya baja támad,
Vagyis ha egy kutyus megbetegszik,
Ugyanilyen szomorúan fekszik..."



"Nini tyüüüü...-pici tű!
Kicsit szúr- nem tehet róla:
Oltó tű, hát ez a dolga.
Készen vagyunk egy -kettő-
Nem is olyan rettentő!..."

Ugye milyen kedves kis versek?
Azért a könyvvel ellentétben én nem kerültem kórházba, de szurit azt kaptam és bánatos is vagyok meg levert, de holnap már újult erővel munka ismét ezerrel.


Tündérlátta! Neked az utolsó 2 oldal. :-)

Ezt a pókhálót nem takarítom le

Pár éve egy kolleganőmhöz látogattam el. Pont hatalmas kipakolás volt náluk, lomtalanításra készültek. Ott vettem észre egy jópofa dolgot mire azonnal lecsaptam. Egy a forrasztott pókháló volt ami megtetszett nekem. Állítólag még a kolleganőm nagymamájának szobája falát díszítette. Kis javításra szorult, el volt egyik másik pókháló sarka válva, azokat megforrasztottam.



Mostanra kicsit megkopott és úgy gondoltam fényesebbé teszem.
Úgyhogy kivittem a kertbe, elő a fekete autófestéket és azzal fújtam le.



Nagyon hamar megszáradt ebben a melegben, és újra a hálószobaajtó felett díszeleg.

Al Green "The Letter"

Nagyon nagy kedvencem Al Green.....

házi receptek

Ebben a rossz időben,sajnos a kertbe nem nagyon tudok kijutni, úgyhogy takarítgatok a házban. Pakolászás közben bukkantam egy kis füzetre, azt hiszem pár éve kaptam valakitől. Régi tulajdonosa házi receptek gyűjteményének szánta, de csak 2. oldalig jutott. Hogy hatásosak e ezek a házi receptek, azt nem tudom megmondani, de érdekességnek mindenképpen jó.

Nagyikám is ebből kávézott

Mikor gyerek voltam Nagyiéknál vasárnaponként ezekből a csészékből kávézott a család. Mikor felnőttem, akkor én is ebből kortyoltam családi körben. Most már egyre ritkábban használjuk, inkább a vitrin tartozéka lett....De szeretem, mert annyira szép.



A kiskanálra is érdemes szentelni egy pillanatot. Gyüjteményem egyik gyöngyszeme. Ez egy ezüst kanálka, az 1800-as évekből.

Nem tudom milyen arc lehet...Mintha kis szarvai lennének....

cinege családunk

A kis cinegéink felnőttek és múlt héten elhagyták a fészket. Azóta el voltunk szomorodva, mert nem láttuk őket, azt hittük teljesen elköltöztek. Ma viszont arra lettünk figyelmesek, hogy ismét megjelentek és a szülők csalogatták vissza a 2 cinege gyereket az oduba. Visszaköltöztek és újra etetik a szülők őket. Érdekes... Nem gondoltam, hogy ha kirepülnek, még visszajárnak a fészekbe.... De persze nagyon örülünk nekik!

( A film alatti kopácsolásért elnézést kérek, életem párja a háttérben éppen egy pergolát ácsolt nekem. :-) )

Hétvégi üdvözlet

Otthon vagyunk, hétvége van,
asztal fölött hamarosan
párolog a finom leves,
merőkanál kutat-keres.
(Rigónak is van falatja,
nem habozik, be is kapja)

Nincs más hátra, sétát tenni
ebéd után, csokrot szedni
kék nárciszból, hazavisszük,
kis csuporba rendezgetjük.
Alkonyodik, bezár a bolt,
cirmos felkel és vele a Hold…

(Paletta- Egy tavaszi hétvége-részlet)