Otthon vagyunk, hétvége van,
asztal fölött hamarosan
párolog a finom leves,
merőkanál kutat-keres.
(Rigónak is van falatja,
nem habozik, be is kapja)
Nincs más hátra, sétát tenni
ebéd után, csokrot szedni
kék nárciszból, hazavisszük,
kis csuporba rendezgetjük.
Alkonyodik, bezár a bolt,
cirmos felkel és vele a Hold…
2 megjegyzés:
Köszönjük, kívánok neked is hasonlókat, Pepi! :)
Igazi otthon-íze van ennek a versnek!Köszönöm!
És van benne madár is.:)
Megjegyzés küldése